kettős királyság: 1. →szakrális királyság. - 2. Mo-on 1526-1541: két törvényesen megválasztott király uralkodása, mely az ország három részre szakadásához vezetett. 1526. VIII. 29: a vesztes mohácsi csatából menekülő II. (Jagelló) Lajos kir. (ur. 1516-26) meghalt, a kir. nélkül maradt orsz. rendjeit megosztotta, hogy a két rossz - a Habsburg és a török birod. szövetsége/befolyása - közötti választásra kényszerültek. Idegenek uralmát elutasítván 1526 őszén előbb az erdélyi had kb. 10 ezer katonáját vezénylő Szapolyai Jánost, a köznemesi párt vezérét, majd Habsburg Ferdinándot, az ellentábor (Ny-mo-i főurak) jelöltjét is megválasztották kir-nak. A választáskor a két kir. külhoni támogatóit is figyelembe vették: I. (Szapolyai) János (ur. 1526-40) I. Ferenc fr. kir. (ur. 1515-47) ígéretére, majd I. (Nagy) Szulejmán szultán (ur. 1520-66) pártfogására számított, I. (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1526-64) támasza fivérére, V. Károly (ur. 1519-58) ném-róm. cs. volt. A fr. szöv. (→cognaci liga) csak a tör. semlegesítése utáni, Ferdinánd elleni Ny-i háború esetén jelenthetett volna segítséget, a D-ről védtelen Mo. a tör. ellen csak a ném-róm. birod-tól és a p-tól kaphatott volna hadat és annak ellátására pénzt, de egyik sem történt meg (→sacco di Roma). Az I. János és I. Ferdinánd közötti alamóci tárgyalások (1527. VII. 1-15.) után megkezdődött a háború, két kirságra szakadt az orsz. Az évtizedes harcokat időlegesen lezárta az 1538. II. 24: aláírt →váradi béke, de az 1540. I. 1-i gönci tárgyalásokon nem sikerült megegyezni a felségter-ek fölosztásáról. I. Jánosnak halála előtt fia született, végrendeletében feleségének, Izabellának és fiának, János Zsigmondnak (ur. névlegesen 1540-53) szánta a trónt. I. (Nagy) Szulejmán főserege 1541. VIII. 29: csellel megszállta Buda várát, tőrbe csalta Török Bálintot, János Zsigmondnak meghagyva Erdély, a Temesköz s a Tiszántúl kormányzását. Budát tör. →vilájet székhelyévé tette, ezzel Mo-ot - a töröknek a Temesközből (Újpalánkáról) való 1716. XI. 14-i kiveréséig - 3 részre szakította. A tör. hódoltság Mo. középső részén, a Habsburgok Mo. É-i és Ny-i részén (Horvát- és Szlavóno. Ny-i részén), az önálló Erdélyi Fejedelemség békekötések szerint változó határokkal K-Mo-on rendezkedett be. 88

Szilágyi I. - Századok 1867:47. (Nagy Imre: Egy m. emlékirat a 16. sz-ból [Martonfalvi Imre deáktól]); 1876:581. (Kubinyi Ferenc: János kir. budai ogy-e az 1530-ik év végén); 1878:591. (Károlyi Árpád: Adalék a nagyváradi béke s az 1536-1538. é. tört-éhez); 1883:1. (Smolka Szaniszló: „Fekete” Iván); 1893:559. (Thury József: A tör. hódítás kezdete Mo-on); 1902:697. (Fraknói Vilmos: János kir. és a római sztszék); 1912:517. (Huszár Imre: Hazánkra vonatkozó külf. újsághírek a 16-17. sz-ból); 1913:753. (A Brodaricsok); 1914:34. (Kujáni Gábor: Brodarics István szereplése János kir. oldalán); 1917:429. (Frangepán Ferenc kalocsai érs., egri pp.), 472. (Márk László: A kir. tanács átalakulása és tört. 1526 u.); 1970:300. (Az 1539-41. é. rendi mozgalom oka és célja) - Brutus János Mihály tört-író históriája 1490-1552. az egy. kvtár kz-ából. 1-2. köt. Közli Toldy Ferenc. 3. köt. Közli Nagy Iván. Bp., 1863, 1867, 1877. - Horváth M. IV. - Török-magyarkori állam-okmánytár. Szerk. és jegyz. Szilády Áron és Szilágyi Sándor. 1-3. köt. Pest, 1868. - Oláh Miklós, II. Lajos és Mária kirné titkára, utóbb m. orsz. cancellár, esztergomi érs. és kir. helytartó levelezése. Közli Ipolyi Arnold. Bp., 1875. (M. tört. emlékek. Okmánytárak XXV.) - Fráter György levelezése 1535-1551. Közli Károlyi Árpád. Uo., 1881. - Kretschmayr Henrik: Gritti Lajos 1480-1534. Uo., 1901. (M. tört. életrajzok) - Tör. tört-írók. 1-2. köt. Ford. Thury József. Uo., 1893, 1896, 1916. - Hóman-Szekfű III:11. - Szerémi György: Mo. romlásáról. Bp., 1961:113. - Szalárdy János: Siralmas m. krónikája. Uo., 1980:74.